Bercel kastély Istenhegyről. A veteményesünket a kastély lábánál majdnem hó borította még.
A türkizszínű bányató.
Osztrák csészegomba, nagyon apró.
Mezei kökörcsin alfaja: fekete kökörcsin.
Elvirágzott mezei kökörcsin.
Ez valamilyen moha
Ezt ugye mindenki ismeri, ehető a virágja, salátákba frissen, de szörpnek is készíthető az ibolya.
Ez pedig a sárga kökörcsin.
Erről csak annyit tudok, hogy taplógomba.
Nahát, ez hogy került ide? Egy lánctalp "láncszeme", a háborúkor maradhatott itt, és belenőtt a fába.
Sárga gévagomba, nagyon szeretjük, mindenféleképpen elkészíthető, kicsit a csirkehúsra emlékeztet.
Seprűzanót.
Borostyán.
Pitypang.
Még nem tudom mi.
Tökpalánta
Mezei kakukkfű. Rengeteg van belőle, nagyon finom a főzete, köhögésre ajánlják. Szedtünk is jó sokat, szirupot is készítettem belőle a gyerekeknek.
Ezt sem ismerem, de igyekszem utánanézni.
Itt már szépen kizöldült a határ, már alig vártuk.
Ígéretes termés az egresbokron. Hívják köszmétének is.
Van aki irtózik tőle, szerintem gyönyörű.
A bíborhereföld. Tündérmesébe illő.
Vele sokszor találkoztam, mégsem tudom a nevét. Egyik kedvencem a tavaszi vadvirágcsokorban.
Ez pedig a mezei zsálya.
Kis őzike megbújva. Nem szabad hozzáérni, amúgy nyitott a szeme, várja a mamáját.
Kerti tintagomba.
A berceli tó.
Orvosi zsálya virágja.
Alakul a málna.
És a fekete ribizli is.
Látkép a Mulatóról: a Széphegy, a Bercel hegy és Szanda vára is látszik.
Mézontófű a méheknek. És nemcsak. A talaj is meghálálja.